Nyelvi szolgáltatások méltányos kereskedelme

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság számos példát mutat a nyelvi szolgáltatóknak arra, hogyan lehet a termékeik értékének megítélésében külön figyelmet szentelni az előállításban közvetlenül részt vevők méltányos díjazásának és fair kezelésének. Hogyan valósulhat meg a fairtrade fordítás?

A kizsákmányolás, a tisztességtelen bérezés és a nem megfelelő bánásmód ellen küzdő Fair Trade mozgalom nem csak a gyanúsan olcsó kávéról, gyapotról vagy csokoládéról szól, hanem az extra figyelemről is, amelyet a vevő vásárláskor a termékre szán. Ez a plusz idő és pénz, amelyet a méltányos kereskedelem termékeire áldoznak a vásárlók, lehetővé teszi a kávé-, gyapot- és kakaóültetvényen gürcölő, más bevételi forrással nem rendelkező, így kiszolgáltatottá vált farmer számára, hogy méltóságát nem sértő bevételből éljen, miközben munkáját is nagyobb odafigyeléssel, odaadással végezheti. Az eredmény: az emberi méltóságot tiszteletben tartó üzleti folyamat, amely jobb minőségű termékhez vezet.

A fairtrade nem csak a fenti speciális területeken teszi lehetővé, hogy az előállítási folyamat minden szereplője megkapja megérdemelt jussát a termék fogyasztói árából, biztosítva ezzel a folyamatos értékteremtést. A fordítási és tolmácsolási piac a méltányos kereskedelem szempontjait nézve nem sokban különbözik egy teaültetvénytől: fárasztó, időigényes, nagy tapasztalatot és szaktudást követelő, sok szereplőt magában foglaló munkafolyamat során születik meg a termék. A fordítási folyamatban a szabadúszó fordító vállalja a legaprólékosabb, legnehezebb és legnagyobb tudást igénylő részt azzal a céllal, hogy a forrásanyagból előállítsa az ismereteinek, a megrendelői elvárásoknak és a célnyelvi környezetnek leginkább megfelelő fordítást. A fordítói díj méltányos kiszámítása, annak késedelem nélküli kifizetése, a projektek kezelésében nyújtott projektmenedzseri segítség, az elvégzett munka értékelése és megbecsülése – ezek a méltányos kereskedelem fordítói piacra lokalizált szempontjai. A fordításban tehát a méltányosságot közvetlenül a fordítóiroda, közvetve pedig a fordítás megvásárlója gyakorolhatja.

A Villámfordítás fairtrade és CSER jellemzői

Kereskedelmi és üzleti szempontok

Projekthez igazodó méltányos fordítói díj, nincs kizsákmányolás

A fordítói díj 3 napon belüli kifizetése

Képviselet, segítségnyújtás (vállalkozásvezetés, szoftverek, munkakörülmények)

Korrekt értékelési rendszer (emberi szempontokat is figyelembe vevő)

Munkaerőpiaci szempontok

Empowerment: tehetségek, kitörésre, változásra, önmegvalósításra vágyók felkarolása

Munkapiacról kiszorultak foglalkoztatása

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Kismamák, munkaerőpiaci visszatérők számára új lehetőségek biztosítása

Környezetvédelem

Online fordítóiroda

Minimális nyomtatás

Szabadúszó fordítók és otthonról is dolgozó PM-ek

Telefonos tolmács

A fairtrade fenntarthatóságát azonban kizárólag a fordítást vásárlók méltányos kereskedelmet támogató piaci viselkedése biztosíthatja. A megrendelők számára egyértelművé kell tenni a szabadúszó szakfordító személyének jelentőségét a fordítási folyamatban, ami pszichés, gazdasági és társadalmi szinten is egyértelműen pozitívan hat a készülő fordítás minőségére. Ennek tudatosítását a méltányos kereskedelem elvei mentén működő fordítóirodáknak/fordításközvetítőknek célként kell beépíteniük üzleti tervükbe. Amint a szabadúszó szakember értékének megítélésében a tudás, a rendelkezésre állás és a kiemelkedő odafigyeléssel végzett fordítói munka kerülnek előtérbe, a fordítás értékének megítélése is teljesen más dimenzióba kerül. A kor felelős, a fenntarthatóságot és a társadalmi szempontokat is figyelembe vevő vásárlójával szemben alapvető elvárás, hogy a szaktudást igénylő feladatok elvégzésére ne csupán az ár alapján válasszon szakembert, még akkor sem, ha az adott piaci körülmények között éppen megtehetné. E döntés hasonló ahhoz, ahogyan a népszerű kávémárkáktól egyre többször elfordulva fairtrade kávét vásárolunk.

A fordítóirodáknak egyértelmű stratégiával kell tudatosítani a megrendelőben, hogy az árajánl|atok elbírálásának szempontjai között szerepeljen az elvárt minőség eléréshez feltétlenül szükséges szakértelem és elhivatottság morális és anyagi elismerése is. A tudatosan vásárló érti és értékeli a humán tudással támogatott fordításban rejlő értéket és befektetett munkát, ezért tudatosan nem törekszik az árak egyoldalú leszorítására. Így fenntarthatóvá válik a fordítótól elvárt rendelkezésre állás, naprakész tudás és diszkréció, miközben egy társadalmilag fontos, bizalmi szolgáltatást nyújtó szakma elismerése, a szakértelem honorálása is megvalósul.

Gál-Berey Tünde / Villámfordítás

Ami félre tud fordulni, az félre is fordul

Számos oka lehet, ha egy fordítási projekt nem úgy sikerül, ahogy azt az elején lelkesen eltervezzük. Ki hibázik a legtöbbet?

Definíciók

Ideális projekt: egy szöveg végtelen hosszú határidőre készülő fordítása, amelyet a világ legtehetségesebb, robotlelkű, magánéletet nem élő és nem is igénylő szabadúszó szakfordítója készít el, a célnyelvet empatikusan és hibátlanul használó, az elgépeléseket és a helytelenül használt terminusokat 15 km-es távolságból felismerő lektor javít, egy fordításban jártas, ám a végeredménybe beleszólni nem kívánó megrendelő vásárol meg, és amelyben a három szereplőt egy gyakorló pszichiáter módszereivel dolgozó projektmenedzser mozgatja.

Határidő: az az általában jövőben esedékes időpont – kivételt képez ez alól a „tegnapra készülő” fordítás –, amikor a megrendelő számára kiderül, hogy a fordítás mégsem szükséges, viszont nem abban a nyelvpárban kellett volna készülnie. Mint utólag kiderült.

Hiba: eltérés az ideális projekt bármelyik elemétől. Bármikor. Bárhogyan.

Késés

Az idő az egyik leggyakoribb ok, amin egy fordítási projekt tervezett menetrendje elcsúszhat. Az kvázi természetes, hogy az otthonából dolgozó szabadúszó szakfordító időnként késik a leadással. Hogyan is kerülhetné ki? Az otthoni körülmények nem mindig teszik lehetővé a megfelelő koncentrációt, egy saját irodát fenntartó és onnan dolgozó szakfordító pedig nagyon nehezen tudja az árait a piaci elvárásoknak megfelelő szinten tartani. És kinek ne robbant volna fel egyik-másik háztartási eszköze, amely előre nem látható módon megakadályozta a munkavégzést? Megfelelő projektkezelés esetén a szakfordító késése észrevétlen marad, mivel az irodák a fordítóval közös munka alapján kisebb-nagyobb pufferidőt építenek a projektbe. Nagyképű és igazságtalan kijelentés lenne, hogy mindig a fordító a hibás. Egy késői vagy félreérthető válasz az emailezésben, egy elrontott határidő számítás, egy hibás karakterszámolás mind okozhatja a fordító és a projekt késését is.

Ki beszéli jobban a nyelvet?

Hibásan kivitelezett projekt az is, ahol nem sikerül megállapodniuk a projekt szereplőinek, hogy ki tud jobban fordítani az adott nyelvpárban. Ideális helyzetben persze a szakfordító és a lektor, de legalább a lektor; kevésbé optimális, ám a végeredmény szempontjából még mindig elfogadható állapot, ha a projektmenedzser a legjobb fordítója az adott projektre kialakított csoportnak (ez egyébként komoly önbizalmat és biztonságot nyújt a fordítóirodának). A fordításokban "hibákat" azonban általában azok a megrendelők szokták kiszúrni, akik mindig, minden helyzetben jobb fordítás állítanának elő, mint a fordító, csak éppen nincs idejük rá. A projekt kezelőjének úgy kell összeállítani a projekt csapatát, hogy ez a tényező ne kerülhessen a projekt sikertelenségének okai közé.

Amikor tényleg hibás

Még az sem kell feltétlenül a projekt - pláne nem a megrendelővel elképzelt közös üzleti jövő – végét jelentse, ha a fordítás/lektorálás/szerkesztés tényleg hibás. A fordítási hibák kiszűrését a lektorálás és az irodában a belső ellenőrzés hivatott elvégezni. Probléma akkor merül fel, ha a szakfordító/lektor nem megfelelően kezeli a kifogásokat. A helyes gyakorlatot, amely szerint a fordító ellenőrzi és helyesre javítja a kifogásolt részeket, a projekt vezetője irányítja; ez a  munkafázis sem feltétlenül jelenti a projekt tökéletlenségét. Mi történik, ha a hibás szöveg eljut a megrendelőig? Mert ez is előfordulhat (elő is fordult már…), még abban az esetben is, ha a szolgáltatói oldal valamennyi szereplője elhivatott nyelvi profi, szakterületének nagymestere, 120 év fordítói tapasztalattal a tarsolyában. Mindenki hibázik. MINDENKI. A minőségi kifogások kezelése ezért épp annyira a szakmai kompetencia része, mint a nyelvismeret. A fordítási hiba kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a megrendelő, az iroda szakembergárdája és a szakfordító közösen tud gondolkodni.

A helyesen kezelt projekt így ügyes kommunikációval a legrosszabb helyzetből is képes pozitív eredményt adni.