Ami félre tud fordulni, az félre is fordul

Számos oka lehet, ha egy fordítási projekt nem úgy sikerül, ahogy azt az elején lelkesen eltervezzük. Ki hibázik a legtöbbet?

Definíciók

Ideális projekt: egy szöveg végtelen hosszú határidőre készülő fordítása, amelyet a világ legtehetségesebb, robotlelkű, magánéletet nem élő és nem is igénylő szabadúszó szakfordítója készít el, a célnyelvet empatikusan és hibátlanul használó, az elgépeléseket és a helytelenül használt terminusokat 15 km-es távolságból felismerő lektor javít, egy fordításban jártas, ám a végeredménybe beleszólni nem kívánó megrendelő vásárol meg, és amelyben a három szereplőt egy gyakorló pszichiáter módszereivel dolgozó projektmenedzser mozgatja.

Határidő: az az általában jövőben esedékes időpont – kivételt képez ez alól a „tegnapra készülő” fordítás –, amikor a megrendelő számára kiderül, hogy a fordítás mégsem szükséges, viszont nem abban a nyelvpárban kellett volna készülnie. Mint utólag kiderült.

Hiba: eltérés az ideális projekt bármelyik elemétől. Bármikor. Bárhogyan.

Késés

Az idő az egyik leggyakoribb ok, amin egy fordítási projekt tervezett menetrendje elcsúszhat. Az kvázi természetes, hogy az otthonából dolgozó szabadúszó szakfordító időnként késik a leadással. Hogyan is kerülhetné ki? Az otthoni körülmények nem mindig teszik lehetővé a megfelelő koncentrációt, egy saját irodát fenntartó és onnan dolgozó szakfordító pedig nagyon nehezen tudja az árait a piaci elvárásoknak megfelelő szinten tartani. És kinek ne robbant volna fel egyik-másik háztartási eszköze, amely előre nem látható módon megakadályozta a munkavégzést? Megfelelő projektkezelés esetén a szakfordító késése észrevétlen marad, mivel az irodák a fordítóval közös munka alapján kisebb-nagyobb pufferidőt építenek a projektbe. Nagyképű és igazságtalan kijelentés lenne, hogy mindig a fordító a hibás. Egy késői vagy félreérthető válasz az emailezésben, egy elrontott határidő számítás, egy hibás karakterszámolás mind okozhatja a fordító és a projekt késését is.

Ki beszéli jobban a nyelvet?

Hibásan kivitelezett projekt az is, ahol nem sikerül megállapodniuk a projekt szereplőinek, hogy ki tud jobban fordítani az adott nyelvpárban. Ideális helyzetben persze a szakfordító és a lektor, de legalább a lektor; kevésbé optimális, ám a végeredmény szempontjából még mindig elfogadható állapot, ha a projektmenedzser a legjobb fordítója az adott projektre kialakított csoportnak (ez egyébként komoly önbizalmat és biztonságot nyújt a fordítóirodának). A fordításokban "hibákat" azonban általában azok a megrendelők szokták kiszúrni, akik mindig, minden helyzetben jobb fordítás állítanának elő, mint a fordító, csak éppen nincs idejük rá. A projekt kezelőjének úgy kell összeállítani a projekt csapatát, hogy ez a tényező ne kerülhessen a projekt sikertelenségének okai közé.

Amikor tényleg hibás

Még az sem kell feltétlenül a projekt - pláne nem a megrendelővel elképzelt közös üzleti jövő – végét jelentse, ha a fordítás/lektorálás/szerkesztés tényleg hibás. A fordítási hibák kiszűrését a lektorálás és az irodában a belső ellenőrzés hivatott elvégezni. Probléma akkor merül fel, ha a szakfordító/lektor nem megfelelően kezeli a kifogásokat. A helyes gyakorlatot, amely szerint a fordító ellenőrzi és helyesre javítja a kifogásolt részeket, a projekt vezetője irányítja; ez a  munkafázis sem feltétlenül jelenti a projekt tökéletlenségét. Mi történik, ha a hibás szöveg eljut a megrendelőig? Mert ez is előfordulhat (elő is fordult már…), még abban az esetben is, ha a szolgáltatói oldal valamennyi szereplője elhivatott nyelvi profi, szakterületének nagymestere, 120 év fordítói tapasztalattal a tarsolyában. Mindenki hibázik. MINDENKI. A minőségi kifogások kezelése ezért épp annyira a szakmai kompetencia része, mint a nyelvismeret. A fordítási hiba kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a megrendelő, az iroda szakembergárdája és a szakfordító közösen tud gondolkodni.

A helyesen kezelt projekt így ügyes kommunikációval a legrosszabb helyzetből is képes pozitív eredményt adni.